Versenyjogi szakjogász képzés

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Deák Ferenc Továbbképző Intézete által szervezett felsőfokú szakirányú továbbképzések hallgatói követelményrendszere

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának (továbbiakban: SZMSZ) 148. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban: Ftv.) 21. § (4) bekezdés c) pontja, a hallgatói követelményrendszer részeként - a Ftv. 32-33.§, 39-40.§, 46.§, 49-50.§, 57-60.§, 62-63.§, 73.§, 76.§, 125.§, 147.§, 150.§, 154.§ és 160.§-ai, valamint a 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 22-24.§-ai rendelkezéseire, az alábbi szabályokat alkotja:

A szabályzat hatálya

1. § (1) A jelen Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (továbbiakban: TVSZ) hatálya a Deák Ferenc Továbbképző Intézet (továbbiakban: Intézet) által szervezett felsőfokú szakirányú képzésen résztvevő és a Karral hallgatói jogviszonyban álló valamennyi személyre kiterjed, függetlenül attól, hogy hallgatói jogviszonya mikor keletkezett.

(2) A szakirányú továbbképzéseken a szak képesítési követelményeiben meghatározott szakképzettséggel rendelkezők vehetnek részt. Az Intézet további feltételekhez (pl. nyelvvizsga, jogi szakvizsga, munkakör) kötheti a felvételt.

(3) Jelen szabályzat hatálya kiterjed az (1) bekezdésben megjelölt képzésben résztvevő valamennyi oktatóra, illetve az oktatásszervezési feladatokat bármilyen jogviszonyban ellátó alkalmazottakra.

(4) Vita esetén a dékán vagy az általa megbízott dékán helyettes hitelesen értelmezi jelen szabályzatot, és kibocsátja a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.

2. § (1) A jelen Szabályzat hatálya alá tartozó tanulmányi és vizsgaügyben, valamint a költségtérítés megfizetésével kapcsolatos kérelmek esetén első fokon - az e szabályzatban megjelölt esetek kivételével - intézetvezető, másodfokon az illetékes dékán helyettes jár el.

(2) Az első fokú döntés ellen az illetékes dékán helyetteshez lehet a határozat közlésétől, ennek hiányában a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül fellebbezni.

(3) A Karon belüli jogorvoslati lehetőségek kimerítése után a hallgató, - amennyiben a döntés a jogszabályban, vagy egyetemi szabályzatban rögzített jogát sérti - a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Hallgatói Ügyek Felülbírálati Bizottságához (SzMSz. 18. §) fordulhat.

(4) A tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés ellen jogorvoslati eljárás csak a Ftv. 73. § (2) bekezdés értelmében indítható.

(5) A hallgatói jogviszonnyal, valamint a hallgató tanulmányi és vizsgaügyeivel kapcsolatos határozatokat a hallgató leckekönyvébe be kell jegyezni.

3. § (1) Más hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben, vagy saját intézményben más szakon szerzett kreditek elismeréséhez az ismeretanyag egyezésének mértékét az Intézet vezetőjének javaslatára, és az érintett felsőfokú szakirányú továbbképzési szak szakfelelőse (tárgyfelelős) véleményének figyelembe vételével a karon felállított Kreditátviteli Bizottság (SzMSz. 29. §) állapítja meg. A Kreditátviteli Bizottság ezekről a Kar által megadott határidőig dönt. A Kreditátviteli Bizottság egyenértékűséget állapít meg akkor, ha a teljesített tárgy ismeretanyaga eléri a mintatantervben/tantárgylistában szereplő tárgy megkövetelt ismeretanyagának 75%-át. A tárgyak elfogadása a (4) bekezdés alapján történik.

(2) A Kreditátviteli Bizottság döntése ellen az egyetem rektorához lehet jogorvoslattal fordulni.

(3) Az elismert tantárgyakat a Neptun rendszeren és a leckekönyvben érvényesíteni csak az előtanulmányi rend figyelembe vételével lehet. Az elismert tárgyak kreditpontjai az adott félévben a teljesített kreditekhez adódnak hozzá, ezen tárgyak azonban a féléves átlagok számításánál nem vehetők figyelembe, csak a halmozott (kumulált) súlyozott tanulmányi átlagszámításnál.

(4) A kérelmek benyújtásának menete:

A hallgató abban az aktív félévében, amikor fel tudja venni a tárgyat, és el akarja fogadtatni, felveszi a tárgyfelvételi időszakban a Neptun rendszeren, majd a kari szabályozás szerint benyújtja véleményezett [ld. (1) bekezdés] kérelmét a Kreditátviteli Bizottsághoz. Amennyiben a hallgató egyszerre több, egymásra épülő tárgyat akar elfogadtatni, hogy tovább léphessen, a tantárgyblokk első elemét felveszi, és benyújtja az összesre az elismerési kérelmet. Amennyiben a Kreditátviteli Bizottság a kérelmet pozitívan bírálja el, a tanulmányi előadó az adott félévre a blokk összes tagját a Neptun rendszeren elfogadja a hallgatónak, és a leckekönyvbe is bevezeti. Ha a Kreditátviteli Bizottság a blokknak nem minden tagját fogadja el, a tanulmányi előadó az egymásra épülés sorrendjében megszakítás nélküli elemeket fogadja csak el az adott félévben, a többit pedig a további aktív félévekben, az előtanulmányi rend figyelembevételével.

5. § (1) Bármilyen kérelmet csak a megfelelő formanyomtatványon, a kérelemhez csatolt, kitöltött tértivevénnyel ellátott és ennek megfelelően felbélyegzett, saját névre megcímzett borítékkal együtt lehet benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a kérelem indokául szolgáló igazolást és az előírt szolgáltatási díj befizetéséről szóló bizonylatot is. A kérelem csak akkor kerül elbírálásra, ha a hallgató leckekönyve le van adva az Intézetnél. A hiányosan benyújtott kérelmek nem kerülnek elbírálásra.

(2) A kérelmek benyújtási határideje

 

1. kedvezményes tanrendi kérelem esetén: a szorgalmi időszak második hetének péntekje

    

    

2. átvételi, szakváltási kérelem esetén: szeptember 3., keresztfélévre: február 3.

    

    

3. vendéghallgatói jogviszony engedélyezése iránti kérelem esetén: a regisztrációs hetet megelőző legalább két hét

    

    

4. halasztott beiratkozási, halasztott tárgyfelvételi kérelem esetén: a szorgalmi időszak negyedik hetének péntekje

    

    

5. a Kreditátviteli Bizottsághoz benyújtandó kérelmet a szorgalmi időszak második hetének péntekén 12:00-ig kell a Kari Titkárságon benyújtani az erre rendszeresített formanyomtatványon.

    

(3) A kérelmek elbírálási határideje: a benyújtást követő harminc nap.

(4) A tárgy befogadásának tényét a hallgató leckekönyvébe úgy kell bejegyezni, hogy a helyettesített tárgy félévi érdemjegyéhez be kell írni a más intézményben teljesített tárgy elért vizsgaeredményét, és az adott félév tanulmányi átlageredményének kiszámításakor mind az érdemjegyet, mind a kreditet be kell számítani. Választható tárgyaknál csak olyan tárgy fogadható el, amely a hallgató által addig teljesített tárgyaktól különbözik.

6. § (1) Az Intézet hallgatóval szembeni közléseinek formái mindenekelőtt a beiratkozáskor kézhez kapott tanulmányi tájékoztató, az Intézet hirdetőtábláján (továbbiakban: hirdetőtábla) elhelyezett nyilvános tájékoztató, az Intézet honlapja, a NEPTUN üzenet, az e-mail és a postai úton továbbított levél.

(2) A teljes hallgatóságot vagy a hallgatók csoportját érintő közléseket a hirdetőtáblán kell elhelyezni, és a kari honlapon kell megjelentetni. Az ilyen jellegű tájékoztatásról egyénenként NEPTUN üzenet is küldhető.

(3) A konkrétan egy hallgatót érintő közlést NEPTUN üzenet formájában, vagy e-mailben - kivételesen postai úton továbbított levélben - kell közölni.

(4) A hallgató kötelezettsége az Intézet hirdetőtáblájának vagy a kari honlapnak, e-mail levelezésének és a NEPTUN rendszer üzeneteinek folyamatos nyomon követése. Az ilyen módon közzétett információt a küldéstől, illetve kihelyezéstől számított 10. napon közöltnek kell tekinteni.

7. § (1) Az Intézetben a képzés a Kari Tanács által elfogadott képzési program alapján folyik. A képzési program része a tanterv, amelyet a Kar a képzési és kimeneti követelményekről szóló jogszabályok alapján készít.

(2) A felsőfokú szakirányú továbbképzéseken szakjogász, valamint jogi szakokleveles szakképzettség szerezhető. A képzéseken legalább 200 óra hallgatandó, és képzésenként meghatározott számú kredit szerezhető. A megszerzendő kreditet és a képzési időt a szakok Kari Tanács által jóváhagyott mintatantervei határozzák meg.

(3) A tanulmányi idő ajánlott időtartama 5 félév, nem lehet azonban kevesebb 4 félévnél és nem haladhatja meg a 8 félévet. A maximális időtartamba az aktív és passzív féléveket egyaránt be kell számítani.

(4) Az utolsó két félévben kerül sor a szakdolgozat elkészítésére és megvédésére,és az utolsó félévben valamint a záróvizsga letételére. A felsőfokú szakirányú továbbképzésrea levelező tagozatos képzésnek minősül.

Hallgatói jogviszony keletkezése, beiratkozás, regisztráció

8. § (1) A Karon az kezdheti meg tanulmányait, aki a Karra felvételt vagy átvételt nyert, és a Karral hallgatói jogviszonyt létesített. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre és az abszolutórium megszerzését követő első záróvizsga-időszak utolsó napjáig tart. A hallgatónak legkésőbb a beiratkozáskor igazolni kell, hogy rendelkezik felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel. A beiratkozás feltétele a tandíj befizetése.

(2) A hallgató az Intézet által szakonként és évfolyamonként meghatározott napon köteles beiratkozni. A beiratkozás időpontjárólidőpontjáról és az esetleges pót-beiratkozási lehetőségekről az Intézet értesítést küld a hallgatónak.

(3) Amennyiben a felvételt nyert jelentkező a beiratkozáskor önhibáján kívül nem tud megjelenni, halasztott beiratkozási kérelmet nyújthat be, indoka igazolásának csatolásával, a szorgalmi időszak második hetének végéig. Amennyiben a felvételt nyert jelentkező a beiratkozáskor a bejelentkezési eljáráson önhibájából nem jelenik meg, pótbeiratkozási lehetőséget kérhet, melyet szolgáltatási díj megfizetése mellett vehet igénybe. Hallgatót indokolt esetben meghatalmazottja is beirathatja.

(4) A hallgatónak az első megkezdett félévet követően félévente a képzési időszak megkezdése előtt be kell jelentenie, hogy folytatja-e tanulmányait (aktív lesz a féléve a következő félévben), vagy az adott félévben tanulmányait szünetelteti (féléve passzív lesz). A regisztráció feltétele a lezárható állapotban leadott leckekönyv, amelyet a hallgatónak aktív féléve végén, a leadási határidőig kell megtennie. A határidőket az Intézet szabályozza.

(5) Aktív féléve akkor lehet a hallgatónak, ha

 

1. leckekönyve le van adva a tanulmányi előadónál, és

    

    

2. az elbocsátási, megszüntetési ok nem állt be nála, vagy az alól méltányosságot kért és kapott, valamint

    

    

3. esetleges fizetési kötelezettségének (költségtérítés, szolgáltatási díjak, stb.) az Intézet által megadott határidőig eleget tett, továbbá

    

    

4. az Intézet által megadott határidőig legalább 1 tantárgyat felvett.

    

9. § (1) Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, hallgatói jogviszonya szünetel (bejelentett passzív féléve lesz).

(2) Bejelentett passzív féléve akkor lehet a hallgatónak, ha

 

1. leckekönyve le van adva a tanulmányi előadónál,

    

    

2. az elbocsátási, megszüntetési ok nem állt be nála, vagy az alól méltányosságot kért és kapott

    

    

3. szüneteltetési szándékát legkésőbb a beiratkozást követő héten bejelenti

    

(3) Be nem jelentett passzív féléve akkor lesz a hallgatónak, ha

az elbocsátási, megszüntetési ok nem állt be nála, vagy az alól méltányosságot kért és kapott

írásbeli bejelentési kötelezettségét elmulasztja

(4) A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. Az első szünetelésre csak az első félév sikeres teljesítése (egy aktív félév lezárása) után kerülhet sor. Ha a hallgató két félév szüneteltetés után sem jelent be aktív félévet, hallgatói jogviszonya megszűnik. [20. § (2) ]

(5) Szünetel a hallgatói jogviszony akkor is, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségének szülés, baleset, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. Amennyiben a hallgatói jogviszony szüneteltetésére a hallgató önhibáján kívül kényszerül, és azt megfelelően igazolja, erre az időszakra nem érvényes a 2 féléves korlátozás. Az erről szóló igazolást legkésőbb a harmadik passzív félév regisztrációs hetének végéig kell benyújtani, s az indok megalapozottságáról a dékán dönt.

(6) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként meghatározott időre eltiltják a tanulmányok folytatásától.

(7) A passzív félév alatt a hallgatónak a Karral fennálló hallgatói jogviszonya szünetel, annak időtartama alatt hallgatói jogait nem gyakorolhatja.

(8) A passzív félévek és a mintatantervtől való eltérés kockázatát a hallgató viseli, előfordulhat ugyanis, hogy az adott félévben nincs meghirdetve az általa felvenni kívánt tárgy, vagy nem folyik az általa folytatni kívánt képzés féléve.

10. § (1) A hallgató aktív félév bejelentését a szorgalmi időszak megkezdését követő egy hónapon belül írásban visszavonhatja. Ekkor a hallgató féléve passzív lesz.

(2) A hallgató -írásban bejelentve - tanulmányai során egy alkalommal az (1) bekezdésben megjelölt határidő elteltét követően is, de legfeljebb a szorgalmi időszak végéig, írásban, visszavonhatja az aktív félév bejelentését. Ekkor a hallgató féléve passzív lesz.

(3) A félév utólagos passzívvá nyilvánítása esetén, az (1) és (2) bekezdésekben megjelölt esetekben egyaránt, az államilag támogatott státusban levő hallgató egy államilag támogatott félévet felhasznál, a költségtérítéses képzésű státusban levő hallgató pedig a költségtérítés fizetése alól nem mentesül.

11. § (1) Az Intézetben az oktatás féléves rendben folyik. A félév két része a szorgalmi és a vizsgaidőszak. A szorgalmi időszak legfeljebb tizenöt, az ezt követő vizsgaidőszak pedig legfeljebb hat hét. Elővizsgákat - az adott képzési csoport legalább 50%-ának írásos kérelmére engedélyezhet az intézetvezető. A szorgalmi időszak első hete a regisztrációs hét. A regisztrációs héten a levelező tagozaton tanórák folynak.

(2) A hallgató tanulmányai során a beiratkozáskor a tanulmányi tájékoztatóban kézhez kapott, - a szak képzési idejéig érvényben lévő - a szak(ok) tantervében (tanterveiben) meghatározott tantárgyakat köteles eredményesen teljesíteni.

(3) A tanév rendjét az intézetvezető állapítja meg.

(4) A Karon az órák látogatása kötelező. Az órákon való jelenlétet az oktatók és az Intézet munkatársai ellenőrizhetik, az Intézet határozhatja meg a távollét igazolásának, pótlásának módját is.

(5) A foglalkozásokon való jelenlétét a hallgató a jelenléti ív aláírásával igazolja. Ha a hallgató az előadások legalább 50%-án nem vesz részt, a féléve érvénytelen,

vizsgára nem bocsátható, a félévet meg kell ismételnieilletőleg az Intézet a vizsgára bocsátást további feltételhez kötheti.

(6) A hallgató a jelenléti ívet kizárólag a foglalkozás napján írhatja alá.

(7) Kérésre az Intézet igazolást állít ki az órákon való jelenlétről.

12. § (1) A Kar hallgatója külön engedély nélkül részt vehet másik felsőoktatási intézmény, illetve a PPKE más karának előadásain és foglalkozásain, ha tanulmányi kötelezettségét ez nem zavarja. A Kar hallgatói jogosultak más magyarországi vagy külföldi felsőoktatási intézmény tantárgyainak elvégzésére, és kérhetik azok elismerését képzésük részeként. Az ennek során felmerült költségeket a Kar nem téríti meg. A vendéghallgatói jogviszony létesítésének a feltételeit a fogadó felsőoktatási intézmény határozza meg. A vendéghallgatói jogviszony során tett vizsga a hallgató tanulmányi eredményébe a Kreditátviteli Bizottság előzetes engedélyével számítható be. A beszámításra vonatkozó kérelmet a lehallgatást megelőző félév szorgalmi időszakának a végéig kell benyújtani.

(2) Az intézetvezető dönt arról, hogy vendéghallgatói jogviszony keretében más egyetem hallgatója fogadható-e a Karon. A vendéghallgatói jogviszonyba felvett hallgatónak a Kar "V" jellel kezdődő törzskönyvi számot ad, és a hallgatóról törzslapot állít ki. A vendéghallgató leckekönyvet nem kap, csak kreditigazolást, jogviszonya megszűnésekor.

13. § (1) A Karok más egyetem azonos szakáról átvehetnek hallgatót. Az átvételről az intézetvezető dönt.

(2) Az átvétel akkor engedélyezhető, ha:

 

1. a hallgató a másik intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkezett, és

    

    

2. vizsgajegyei között nem szerepel egynél több kijavítatlan elégtelen.

    

(3) Átvétel esetén a hallgató megszünteti jogviszonyát korábbi anyaintézményével, és a Karral létesít hallgatói jogviszonyt.

(4) Az Intézet bármely évfolyamon átvehet szakirányú továbbképzésről hallgatót. Az átvételről hozott határozatban az Intézet kötelezheti a hallgatót az általa nem hallgatott, de az adott szak mintatantervében szereplő tárgyak utólagos hallgatására és vizsgakötelezettségek teljesítésére.

14. § Az intézetvezető indokolt esetben engedélyezheti saját hallgatójának az átlépést egyik szakról a másik szakra (szakváltás).

15. § (1) A tantárgyakat a Neptun rendszeren kell meghirdetni, az előző félév szorgalmi időszakának végéig, a tantárgy leírásával, a kötelező tananyag felsorolásával, az oktató és vizsgaforma megadásával, a fogadható jelentkezők minimális és maximális létszámával. A tanórák időpontjának és az évközi követelmények megadásának határidejét az Intézet szabályozza.

(2) Vizsgakövetelménnyel záruló tantárgyak meghirdethetők és indíthatók tanórák megtartása nélkül (CV kurzus). Ebben az esetben a tantárgy felvételének feltétele a félévközi követelmények teljesítését igazoló aláírás megléte (a leckekönyvben és a Neptun rendszerben).

(3) Vizsgával záruló kötelező tantárgyakhoz minden félévben kurzus(oka)t kell meghirdetni, a mintatanterv szerinti aktuális félévükben a tanórák megtartásával (00 vagy 01, 02, … kurzus), míg keresztfélévükben csak a vizsgázás lehetőségével (CV kurzus).

(4) A tárgyfelvétel a kari hirdetmény szerint, képzésenként eltérő időpontban történik. A hirdetményt legkésőbb az előző félév szorgalmi időszakának végéig ki kell függeszteni a hirdetőtáblán, és a honlapra is fel kell tenni.

(5) A tantárgyak felvehetőségét a mintatantervben meghatározott, és a Neptun rendszeren beállított előtanulmányi rend szabályozza. Már teljesített tantárgyat újra felvenni nem lehet.

(6) A tantárgyfelvétel lezárása a kari hirdetményben szereplő időpontban történik. A tárgyfelvétel lezárása után a tanulmányi előadók a Neptunból etikettre nyomtatják a felvett tárgyak listáját, és beragasztják a hallgató leckekönyvébe.

(7) Amennyiben a hallgató a tárgyfelvételi időszakban valamely okból nem vesz fel egy tárgyat, amelyet egyébként az előtanulmányi rend megengedett volna számára, és az előmenetele szempontjából a tárgy felvétele fontos lett volna, halasztott tárgyfelvételi kérelmet nyújthat be a szorgalmi időszak második hetének végéig.

(8) Ha a felvett tantárgy követelményeit a hallgató nem teljesíti, a tárgyat egy későbbi félévben újra felveheti. Ebben az esetben a tárgyat újra kell hallgatnia. Egy tárgy legfeljebb három alkalommal vehető fel [ld. SzMSz. 170. §. (2) bek. d)]

(9) A tárgyfelvételi időszakban felvett tantárgyakat a hallgató köteles teljesíteni. Ha a hallgatónak a tárgyat nem sikerül teljesítenie, vagy meg sem kísérli teljesíteni, nem teljesített tárgya keletkezik.

16. § (1) Az aktív félévet bejelentett hallgató indokolt esetben az 5. § (2) bekezdés a) pontjában megadott határidőig kérheti a TB-től az óralátogatás alóli felmentést, illetőleg a vizsgakötelezettség teljesítésének a szorgalmi időszakra történő előrehozatalát. A nyomós indok igazolását a kérelemhez csatolni kell.

(2) A kedvezményes tanrend keretében szorgalmi időszakra is vizsgázási engedélyt kapott hallgatókat a tanulmányi előadók teszik át KV-s (kedvezményes vizsga) kurzusra a Neptun rendszeren.

17. § (1) A számonkérés formáját a mintatanterv tartalmazza.

(2) Gyakorlati jeggyel záruló tantárgyat a gyakorlaton való részvétel nélkül megszerezni nem lehet.

(3) A gyakorlati jegyet az Intézet által megadott határidőig köteles az oktató, akadályoztatása esetén a szakfelelős beírni a leckekönyvbe.

(4) A félév végén az oktató, akadályoztatása esetén a szakfelelős a tantárgy aláírásával igazolja, hogy a hallgató az adott tantárgy (elméleti és/vagy gyakorlati foglalkozásaira megállapított) félévközi kötelezettségeit teljesítette. Az aláírás feltételeit a tárgy meghirdetésekor kell megadni. A félévközi követelmények teljesítésének értékelését legkésőbb az utolsó előadás/foglalkozás során közölni kell az érintett hallgatóval. Az aláírást a Neptun rendszerbe be kell vezetni. Az aláírás megtagadása esetében a hallgató a tárgyból vizsgára nem bocsátható, a tárgyat nem teljesítettnek kell tekinteni.

(5) Az érdemjegyek bejegyzése a leckekönyvbe az oktató, akadályoztatása esetén a hiteles vizsgalap alapján a szakfelelős joga és kötelessége.

(6) A hallgató teljesítményének értékelése lehet:

(7) Elégtelennél jobb érdemjeggyel vagy legalább megfelelt minősítéssel teljesített tantárgy a hozzárendelt kreditpontokat eredményezi.

(8) Érdemjeggyel kapcsolatos kérdésekben a leckekönyvben és a NEPTUN rendszerben szereplő bejegyzés eltérése esetén a leckekönyv az irányadó. A tanulmányi előadó kötelezettsége, hogy hallgató jegyeit, minősítéseit beírassa, és a leckekönyvi bejegyzéseket a Neptun rendszerre felvigye. A leckekönyvvel történő egyeztetés nélkül a Neptun rendszer adatai nem archiválhatók.

(9) A leckekönyv aláírására a tantárgyjegyző oktató jogosult. Az oktató akadályoztatása esetén, ha a hiteles vizsgalap rendelkezésre áll, akkor csoportvezetői ellenőrzés után a vizsga teljesítését igazoló aláírást a szakfelelős oktató pótolhatja.

(10) A hallgató féléves vizsgáit akkor kezdheti meg, ha a költségtérítés fizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett.

18. § (1) A vizsgák időpontjait a szorgalmi időszak vége előtt legalább 3 héttel kell meghirdetni. A vizsgákra jelentkezés kezdetét az Intézet szabályozza. Az intézetvezető biztosíthat elővizsga időpontokat.

(2) A vizsgalehetőségek száma 10%-al haladja meg az adott vizsgára jelentkező hallgatók számát. Szóbeli vizsga esetén egy oktató egy nap legfeljebb 20 hallgatót vizsgáztathat le. Legalább két vizsganapot minden vizsgatárgy esetén meg kell jelölni úgy, hogy a két vizsganap között legalább egy hétnek kell eltelnie. A két vizsganapon felül meg kell jelölni egy vizsgaidőpontot a javítóvizsgahéten is.

(3) A vizsgákat 8.00 és 18.00 óra között kell lebonyolítani.

(4) A vizsgaidőszak utolsó hete a javítóvizsgahét. A vizsgaidőszak utolsó hetében csak úgy tehető első vizsga, hogy a vizsgáztató nem kötelezhető javítóvizsga időpont biztosítására.

(5) A vizsgáztatást lehetőség szerint a Kar hivatalos helyiségeiben vagy a kihelyezett képzés helyszínén kell lefolytatni.

(6) Vizsgára jelentkezni a NEPTUN rendszerben kell. Vizsgaidőpontra jelentkezést változtatni a Kari szabályozása szerint lehet. A vizsgalapok csak a jelentkezés lezárását követően nyomtathatók ki a NEPTUN rendszerből. Ha a vizsgalap technikai okok miatt nem nyomtatható ki, a vizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni, a leckekönyvbe az érdemjegyet bejegyezni nem lehet. A jegyzőkönyvet a vizsgát követően haladéktalanul egyeztetni kell a NEPTUN rendszerrel, a leckekönyvbe az érdemjegy akkor jegyezhető be, ha a hallgató a vizsgára szabályosan jelentkezett. A vizsgák megkezdése előtt ellenőrizni kell a vizsgázók személyazonosságát. Vizsgázni csak leckekönyvvel lehet.

(7) A vizsgaidőpont változtatására a Neptun rendszeren keresztül - legkésőbb a vizsganapot megelőző nap déli 12:00 óráig kerülhet sor. Ez utóbbi rendelkezés azt is jelenti, hogy (a korábbi gyakorlattól eltérően!) a határidő letelte után nincs lehetőség - még különeljárási díj fizetése ellenében sem - a vizsgaidőpont módosítására vagy bejelentkezésre!

(8) A kiírt vizsgákat az adott időpontban meg kell tartani. Ezért az illetékes vezető a felelős.

(9) A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgáztató, illetőleg a vizsgabizottság elnöke a felelős.

(10) A vizsga napján belül a vizsga időpontját a vizsgáztató csoportosan vagy személyre szólóan kijelölheti. Időpont-kijelölés hiányában a vizsga valamennyi aznapra feliratkozott vizsgázó számára délelőtt kilenc órának értendő. Minden szóbeli vizsga alkalmával a vizsgázónak a vizsga helyszínére a vizsga kezdetére meg kell érkeznie, hacsak a vizsgáztató másként nem rendelkezik.

(11) A vizsga akkor tekintendő megkezdettnek, ha a hallgató átadta leckekönyvét a vizsgáztatónak, és tételt kapott vagy húzott, vagy a vizsgáztató megkezdte a vizsgakérdések kiosztását, ill. diktálását. A vizsga megkezdése után bejelentett visszalépés, halasztás kérése elégtelen érdemjeggyel vagy nem felelt meg minősítéssel minősítendő.

(12) Írásbeli vizsga kezdetéről késés a vizsgán való részvételből kizárást vonhat maga után.

(12) Ha a hallgató egy felvett tantárgy egyetlen vizsgaidőpontjára sem jelentkezik be, nem teljesített tantárgya lesz. Ha a hallgató vizsgára jelentkezése ellenére a vizsgától távol marad, tudása nem értékelhető, de a tárgyra való vizsgajelentkezéseinek számába beszámít. Újabb vizsganapra jelentkezhet, amennyiben későbbi időpontban még üres helyet talál. Egy félévben azonban egy tárgyból, technikai okokból legfeljebb öt le nem törölt vizsgajelentkezése lehet egy hallgatónak. Ha a rendelkezésre álló vizsgahelyek beteltek, s ezért egy későbbi időpontra már nem tud feljelentkezni, úgy kell tekinteni, mintha nem jelentkezett volna vizsgára. A javítóvizsgahéten tett első vizsgára vonatkozó előírásokat lásd az (1) bek. c) pontban leírtaknál.

(13) A hallgató szolgáltatási díj megfizetése mellett megteheti, hogy eleve csak a javítóvizsga hétre jelentkezik be, azonban ez esetben sikertelen vizsga esetén javítóvizsgára csak méltányossági kérelem benyújtása után adhat lehetőséget az intézet.

(14) Csak írásban történő vizsgáztatás esetén a vizsgáztató köteles a vizsga megkezdése előtt megadni a vizsgaeredmények leckekönyvbe való bejegyzésének, valamint a kijavított dolgozatokba való betekintésének idejét és helyét.

(15) Szóbeli vizsgát tenni csak leckekönyvvel lehet. A vizsgázók leckekönyveit és a vizsgalapot aTanulmányi Csoport tanulmányi illetve a záróvizsga előadó juttatja el a vizsga helyszínére. A vizsgáztató a felelet értékelését a vizsga után a leckekönyvbe és a vizsgalapra beírja, majd visszajuttatja az iratokat aTanulmányi Csoporthoz tanulmányi illetve a záróvizsga előadóhoz.

(16) Az oktató a tantárgy teljesítését az érdemjegynek a vizsgalapra és a leckekönyvbe való bejegyzésével igazolja. A jegyeknek a NEPTUN rendszerbe történő beviteléért a tanulmányi előadó felel.

(17) A vizsga akkor tekinthető befejezettnek, amikor a vizsgáztató kihirdeti a vizsga eredményét, és azt a leckekönyvbe és a vizsgalapra egyaránt rávezeti.

(18) A vizsgán a meg nem engedett eszközök használata elégtelen osztályzatot vagy nem felelt meg minősítést eredményez.

(19) Fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja esetén a vizsgáztató -záróvizsga esetén a záróvizsga-bizottság elnöke - a vizsgát felfüggesztheti a fegyelmi eljárás megindításának egyidejű kezdeményezése mellett.

(20) A leckekönyvbe a már lezárt félévhez visszamenőleg jegyet, minősítést beírni nem szabad.

19. § (1) A sikertelen vizsgát a hallgató ugyanabban a vizsgaidőszakban egyszer, de csak a vizsgaidőszak utolsó napjáig megismételheti (javítóvizsga). Javítóvizsgát a hallgató legkorábban a sikertelen vizsga meghirdetett kezdőidőpontjától számított 4x24 óra elteltével kezdődő vizsgán tehet. Ez a szabály azokra a hallgatókra is vonatkozik, akik az adott vizsganapon nem jelennek meg, és jelentkezésüket időben nem törölték.

(2) Az elégtelen osztályzatot, illetőleg "nem felelt meg" (azaz elégtelen) értékelést is köteles az oktató a vizsgalapra és a hallgató leckekönyvébe bejegyezni.

(3) Ha a hallgató az adott félévben a tárgy aláírását megszerzi, de a vizsgakövetelményét nem teljesíti, a tárgyat a következő félévben csak vizsgás (CV) kurzusra felveheti. A CV vizsgaidőszakot, és az arra való jelentkezési határidőket az Intézet szabályozza.

(4) Ha az ismétlő javítóvizsga sem volt sikeres, és a vizsgán, valamint a javítóvizsgán ugyanaz az egy személy vizsgáztatott, a hallgató kérésére biztosítani kell, hogy az ismétlő javítóvizsgát másik oktató vagy vizsgabizottság előtt tehesse le. Ez a jog akkor is megilleti a hallgatót, ha a vizsga letételére új képzési időszakban kerül sor. A vizsgáról való távolmaradás nem befolyásolhatja a hallgató tudásának értékelését.

20. § (1) A tanulmányi munka minőségét a kreditekkel súlyozott tanulmányi átlag adja. [∑(kreditpont x érdemjegy)/az átlagszámításnál figyelembe vett tárgyak összesített kreditértéke.].

(3) A tanulmányi átlag-eredményt a vizsgaidőszakot követően aTanulmányi Csoport tanulmányi előadó számítja ki. A tanulmányi átlag értéke tört szám, melynek nevezője az adott félévben vizsgával járó tantárgyak száma, számlálója pedig a nevezőben szereplő vizsgákon elért érdemjegyek számszerű összege.

(4) A beszámolók kiválóan megfelelt minősítését 0.1 értékkel kell a tanulmányi átlagba beszámítani. A 0,1 értéket az átlagszámításnál a számlálóhoz kell hozzá adni.

(2) A tanulmányi átlageredmény:

21. § (1) Megszűnik a hallgatói jogviszony,

(2) Tanulmányi okból szűnik meg (elbocsátás) a hallgatói jogviszony, ha a hallgató:

(3) Akinek megszűnik a hallgatói jogviszonya, törölni kell a hallgatói névsorból.

(4) A (2) bekezdésekben meghatározott megszüntetési okok egyike alól a dékán kivételes méltányosságból, a tanulmányok során egy alkalommal mentesítést adhat.

22. § (1) A hallgató a szakdolgozatban a szak által ajánlott vagy saját maga által választott, de az intézetvezető által meghatározott módon előzetesen jóváhagyott témát dolgozhatja fel.

(2) A szakdolgozat képzés anyagából választott olyan szakmai feladat megoldása (minimálisan 1,5 ív, azaz 60.000 leütés terjedelemben), amellyel a hallgató bizonyítja, hogy tájékozott a választott téma szakirodalmában és jogalkalmazási gyakorlatában, önállóan képes a tanult ismeretanyag alkalmazására.

(3) A hallgató az utolsó tanulmányi félév szorgalmi időszakában jogosult szakdolgozati témát választani. A konzulens (témavezető) kiválasztása az intézet által szabályozott módon történik. A hallgató kérelmére a szakfelelős/tanszék intézetvezető külső szakembert is felkérhet.

(4) Egy oktató adott tanévben legfeljebb 20 szakdolgozat írásánál lehet konzulens.

(5) A szakdolgozat benyújtása évente kétszer, a záróvizsga-időszak előtt, az intézet által meghatározott időben történhet. A leadott szakdolgozat belső borítójának tartalmaznia kell a témavezető nyilatkozatát arról, hogy a szakdolgozat készítője rendszeresen részt vett konzultáción. A hallgató a szakdolgozat záradékában nyilatkozik arról, hogy a szakdolgozat saját szellemi terméke, azt más szakon szakdolgozatként nem nyújtották be, és csak a megjelölt segédeszközöket használta.

(6) A szakdolgozatot kettő gépelt (nyomtatott) példányban (ebből egyet bekötve, egyet fűzve), és egy CD lemezen kell benyújtani. Az egyéb formai követelményeket, és a konzultációk igazolását az intézet szabályozza.

(7) A szakdolgozati adatlapot és értékelőlapot hallgató köteles a konzultációs szakaszban átadni konzulensének.

(8) A szakdolgozat vagy diplomamunka értékelésére az intézetvezető bíráló(ka)t kér fel. Indokolt esetben a bíráló azonos lehet a témavezetővel is. A bíráló írásbeli véleményét a védés előtt legalább három nappal leadja a Kar által kijelölt egységnek.

(9) A szakdolgozatvédés a záróvizsga része. A védés során meg kell győződni a szakdolgozat szerzőségéről és arról, hogy a szakdolgozatban kifejtett nézeteit, véleményét meg tudja-e védeni a hallgató. A szakdolgozat minősítése ötfokozatú.

(10) A megvédett szakdolgozat kötött példányát és a CD lemezt a Kar központi könyvtára veszi nyilvántartásba és őrzi meg, a másik példányt a hallgató visszakapja.

(11) Ha a szakdolgozat értékelése elégtelen, a hallgatónak új szakdolgozatot kell benyújtania. Ez új címbejelentésnek minősül, még ha azonos címen készíti is új szakdolgozatát.

(12) Az a hallgató, akinek szakdolgozati minősítése elégtelen, leghamarabb a következő záróvizsga-időszakban jelentkezhet védésre. Két alkalommal kísérelhető meg védés, mindig új szakdolgozat alapján.

23. § (1) Végbizonyítványt a Kar annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakövetelményt, valamint az előírt szakmai gyakorlatot - a nyelvvizsga letétele, a szakdolgozat/diplomamunka elkészítése kivételével - teljesítette, és az előírt krediteket megszerezte.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt feltételek teljesültek, és a hallgató esetleges tartozásait rendezte, az abszolutóriumot a leckekönyvben a tanulmányi előadó állítja ki, és a dékán írja alá.

24. § (1) A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga a tantervben meghatározottak szerint több részből - szakdolgozat vagy diplomamunka megvédéséből és további szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgarészekből állhat.

(2) A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése, valamint a védésre alkalmas, elbírált szakdolgozat, és a szakdolgozati adatlap leadása. A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, határidő nélkül, bármelyik záróvizsga-időszakban, az arra vonatkozó rendelkezések és az érvényes képesítési követelmények szerint letehető.

(3) A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell tenni, amelynek elnöke és legalább még két tagja van. A záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy főiskolai docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon foglalkoztatási jogviszonyban az érintett felsőoktatási intézménnyel.

(4) A záróvizsga követelményeit, a számon kérendő témaköröket a Karok honlapjaikon bocsátják a hallgató rendelkezésére. A záróvizsga részei: a szakdolgozat megvédése, szóbeli vizsga a képesítési követelményekben meghatározott tárgyakból, kiegészítő szakirány esetén a szakirány főtárgyából.

(5) A záróvizsgára jelentkezés módját, a záróvizsga megszervezésének és lebonyolításának rendjét az intézet szabályozza.

(6) A tavaszi záróvizsga időszak általában május 15 - június 20., az őszi záróvizsga időszak általában november 15 - december 15. Az intézet ettől eltérő időpontot is megállapíthat.

(7) A záróvizsga jelentkezéseket az intézet a záróvizsga időszak kezdetét megelőző hónap 15. napjáig köteles elfogadni, kivéve a szolgáltatási díj mellett beadott szakdolgozatok esetén.

(8) A szakdolgozatvédéshez a záróvizsga-bizottságba a jelölt vizsgájának idejére meg kell hívni a szakdolgozat bírálóját.

(9) A záróvizsgáztató bizottságok elnökeit a Kari Tanács egyetértésével a rektor, állandó tagjait a dékán bízza meg legfeljebb 3 tanévi időtartamra. A záróvizsga bizottságok összetételét a vizsga kezdetéig az intézet nem hozza nyilvánosságra.

(10) A záróvizsgára a hallgatókat a csoportvezető osztja be.

(11) A záróvizsga időpontjának az ugyanazon záróvizsgaidőszakban meghirdetett későbbi időpontra történő áthelyezését a hallgató a halasztani kívánt vizsga előtt 3 naptári nappal, déli 12 óráig kezdeményezheti.

(12) A jelölt felkészültségét a bizottság tagjai értékelik, majd zárt ülésen - vita esetén szavazással - megállapítják az osztályzatot. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(13) A záróvizsga eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki.

(14) A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni.

(15) Sikertelen záróvizsga esetén a jelölt összesen két alkalommal tehet javítóvizsgát. Javítóvizsga legkorábban a következő záróvizsga-vizsgaidőszakban tehető. Amennyiben a hallgató a záróvizsgán nem jelenik meg, minősítést nem kap.

(16) Korábbi záróvizsgaidőszakról halasztott záróvizsga esetén a hallgató köteles megtéríteni a vizsgabizottság tagjainak, - amennyiben ez indokolt - a szakdolgozat ismételt elbírálásának, valamint a vizsga szervezésének a költségét.

(17) Ha a jelölt a (15) bekezdésben említett ismétlési lehetőségeket kimerítette, kérelmére a Dékán - az utolsó alkalmat követő legalább egy év elteltével - kivételesen újabb záróvizsgát engedélyezhet.

25. § (1) A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá a képzési és kimeneti követelményben megállapított nyelvvizsga(ák) letétele. A szakok tantervei határozzák meg, hogy milyen nyelvekből tett nyelvvizsga az elfogadott a szakon, azzal a megkötéssel, hogy a középiskolai érettségi bizonyítvány által tanúsított, illetve az érettségi vizsgaként elfogadott nyelvvizsgát általános nyelvi nyelvvizsgaként kötelesek elfogadni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat - a záróvizsga kivételével - nem kell alkalmazni, ha a képzés nyelve nem a magyar nyelv.

(3) Ha az oklevél megszerzésének az előfeltétele az általános nyelvvizsga megléte, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaiknak első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát.

(4) Az oklevelet a nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc napon belül kell kiállítani és kiadni annak, aki sikeres záróvizsgát tett.

(5) Az oklevelet a záróvizsga-bizottság elnöke és a Kar dékánja írja alá. Ha a záróvizsga időszakban a hallgató nem rendelkezik nyelvvizsgát igazoló okirattal, és ezért az oklevél kiállítására a záróvizsga vizsgaidőszakát követően kerül sor, a záróvizsga-bizottság elnöke helyett az illetékes dékán helyettes írja alá az oklevelet.

(6) Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tartalmazza az egyetem nevét, OM-azonosítóját, az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség, szakirány, képzési forma megnevezését, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját.

26. § Fogalmak és meghatározások: